A befújásos cellulóz szigetelést már az 1970-es években használták, nagyrészt Észak-Amerikában. Mivel gyorsabban és ülepedés mentesen megoldható vele a szigetelés a nyílt diffúziós szerkezeteknél, ezért az egész világon terjedni kezdett a technologia. Ma már Észak-Amerikában a házak nagy részét kizárólag ezzel a technológiával szigetelik. Európában megközelítőleg 25 évvel ezelőtt, Németországban kezdődött meg a technológia és az anyag sikertörténete és azóta egész Európa területén rohamosan terjed. Hazánkban még csak pár éve kezdték használni ezt a technológiát, azóta előnyeinek köszönhetően igen gyorsan terjed. További energia-megtakarítást bármilyen korszerű energiatakarékos berendezéssel lehet még
elérni (pl. hőszivattyú, olcsó hőenergia ingyenes napenergiából).
A cellulóz technológia előnyei:
- hézag és résmentes szigetelés (nincs légrés)
- ülepedésmentes (évek múltán nem változik meg a terjedelme)
- környezetbarát (újrahasznosított újságpapírból)
- éghetetlen B-2 EN szabványú (fokozottan tűzálló)
- antiallergén (nem tartalmaz egészségkárosító összetevőt)
- kártevőmentes (a hozzáadott adalékanyagok miatt erősen szárító hatású, így a rágcsálók elkerülik - bór - borax tartalma miatt)
- minden meglévő szigetelés helyére beépíthető
- a bekerülési költség azonos más technológiával
- garantált 35-40%-os energiamegtakarítás más technológiával szemben (0,033W/mk hővezetési együttható)
- Gyors kivitelezés (egy komplett családiház akár 1 nap alatt)
- Tetősíkok/Padlástér szigetelésekor a legnagyobb előnyt abban tudja nyújtani a technológia, hogy ülepedés- és résmentesen oldja meg a hőszigetelési problémákat. A tetősíkok hagyományos szigetelése esetén a legnagyobb problémát a szigetelőanyag ülepedése és a gondatlan kivitelezes okozza, ami igen jelentős hőveszteséget okozhat. Mivel az üveg/közetgyapotot beépítésénél nagyon pontosan kellene méretrevágni (ezt a legtöbb esetben nem végzik el pontosan) így vagy nem fekszik fel vagy nem zár rendesen és légutak keletkeznek.
Hőkamerás vizsgálati tapasztalaink alapján nincs olyan kőzet vagy üveggyapot hőszigetelés ami tökéletes lenne. Az olcső rossz minőségű szigetőanyagok szerkezete megváltozik a hőváltozás hatására, vagy a rossz beépítés miatt összetömörödik a saját súlya alatt. A másik ok az, hogy emberek építik be, így ha kisebb 1cm-el a gyapottábla, akkor is hézag lesz, ha nagyobb 1cm-el, akkor a meghajlás miatt lesz hézag.
Miért baj a hézag? - mert ezeken a réseken keresztül folyamatosan áramlik a levegő, így a szigetelési érték erősen lecsökken. Az utcát fűtjük.
A Cellulóz Hőszigetelés ezzel szemben kitölti a legkisebb rést is, mivel nem táblákból áll. Úgy kell elképzelni mint a száraz homokot, csak itt homok helyett elemi természetes cellulóz rostokról beszélünk. Az 1-2 mm-es szemcseszerkezetnek köszönhetően nincs hézag, nincs légrés, csak a házat fűtjük az utca helyett.
Cellulóz szigetlés nyáron :
A nyári hőszigetelés hatékonyságát a fáziseltolódási értékkel lehet kifejezni. Ez tulajdonképpen azonos a téli hőátbocsájtási értékkel, de itt visszafelé működik. A fáziseltolódási érték azt mutatja meg, hogy a beépített szigetelés mennyi idő alatt melegszik át.
- Cellulóz : 270 perc ( 4 és fél óra)
- Közetgyapot : 45 perc
- Üveggyapot : 1 óra
Összegezve : A cellulóz hőszigetelés esetében a nyári melegnek 4 és fél óra kell ahhoz, hogy a felmelegítse a szoba belső falait, levegőjét. Általában ennyi idő alatt megváltozik a nap állása így már nem tudja átadni a meleget a belsőtérnek.
Beépítési lehetőségek:
- Válaszfalak esetében a legjobb hangszigetelés érhető el
- Ferdesíkoknál a metsző éleknél keletkező hibákat tudjuk kiküszöbölni. (a beillesztett üveg/közetgyapot derékszögben vágott és ez esetben a ferdeszögek találkozásakor csak a felületük kis része kapcsolódik így légrés keltkezik.
- Könnyűszerkezetes építésnél a legjobb hő és hangszigetelési értéket biztosítja a legjobb ár/érték aránnyal
Beépítés menete:
- Ha lehetséges, akkor a külső burkolat megbontásával, ha ez nem megoldható akkor a belső burkolaton fúrt 8-12cm átmérőjű lyukon keresztű, Légkompresszoros befújásos technológiával.
